Infláció

A Bankmonitor Jobb Tudni wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen David.csabraki (vitalap | szerkesztései) 2019. június 25., 07:32-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A pénz romlása, az árszínvonal tartós emelkedése. Az infláció megmutatja, hogy az előző év azonos időszakához képest átlagosan hány %-kal változtak az árak, azaz mennyi volt az árszínvonal éves növekedésének mértéke.

Az inflációt üteme alapján 3 csoportba tudjuk sorolni:

  • lassú infláció: az infláció mértéke éves szinten néhány %-os, nem tapasztalható az árak hirtelen változása
  • vágtató infláció: ez esetben az árszínvonal emelkedése éves szinten már két számjeggyel fejezhető ki, az árak hirtelen nőnek, a pénz gyorsan értéktelenedik
  • hiperinfláció: a pénz szélsőséges romlása. Ezesetben az infláció szintje havi szinten vesz fel két, akár három számjegyű értéket is. Hiperinfláció során a pénz teljesen elértéktelenedik, az árak akár naponta is a kétszeresére nőhetnek. Hiperinfláció tekintetében Magyarország rekordernek számít, ugyanis nálunk volt a legnagyobb az árszínvonal emelkedésének üteme 1946-ban. Ekkor került kibocsátásra (forgalomba viszont már nem) az egymilliárd bilpengős (10^21) bankjegy. Az árak növekedése olyan gyors volt, hogy a lakosság 15 óránként szembesült azzal, hogy az árak a duplájára nőttek.