„Kötvény” változatai közötti eltérés
(→Speciális kötvények) |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
==Kötvény névértéke== | ==Kötvény névértéke== | ||
− | + | {{:Kötvény névértéke}} | |
− | |||
==A kötvény legfontosabb tulajdonságai== | ==A kötvény legfontosabb tulajdonságai== |
A lap 2019. június 20., 12:31-kori változata
A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő, kamatot fizető, egy évnél hosszabb futamidejű, sorozatban kibocsátott értékpapír. A kötvény vásárlója az értékpapír megvásárlásával a kibocsátó tevékenységét hitelezi, aki ezért cserébe kamatot fizet. A kötvények kibocsátása így külső finanszírozást jelent a kibocsátó számára, így az tőkét vonhat be a működésébe.
Tartalomjegyzék
Kötvény névértéke
A kötvény névértéke a hitel összegét testesíti meg. Kibocsátásakor ezen az áron lehet a kötvényt megvásárolni. A futamidő során a kötvény névértéke és piaci értéke eltérhetnek egymástól. Míg a kötvény névértéke egy előre meghatározott, fix érték, addig a piaci értéke folyamatosan változik.
A kötvény legfontosabb tulajdonságai
Kibocsátó: az, ki az értékpapírt kibocsátja; az adós az, aki a hitelt igényli.
Névérték: a hitel összegét testesíti meg.
Devizanem: megmutatja, hogy a kötvény milyen pénznemben fizeti a pénzáramlásokat (tőke-, illetve kamattörlesztés).
Kamatláb: a kötvény által a fennálló névértékre (az aktuális tőketartozás összege) fizetett hozam %-osan kifejezett értéke.
- fix kamatozású kötvény: a kamat értéke előre rögzített és a futamidő alatt mindvégig fix
- változó kamatozású kötvény: a kamat pontos értéke nem ismert, csupán a kiszámításának képlete. A kamatot a kamatbázis és a kamatprémium összegeként határozhatjuk meg, ahol a kamatbázis értéke valamilyen referenciaértékhez (viszonyítási alaphoz) van meghatározva, mint pl. infláció, BUBOR, rövid lejáratú papírok átlaghozama
Kamatfizetési gyakoriság: évente/félévente/havonta/lejáratkor vagy egy összegben egyaránt történhet.
Futamidő: a kibocsátás és a lejárat közötti időtartam hossza
- 1-3 év futamidő: rövid lejáratú kötvény
- 3-10 év futamidő: közepes lejáratú kötvény
- 10+ év futamidő: hosszú lejáratú kötvény
- lejárat nélküli: örökjáradékkötvény
Törlesztési konstrukció: A kötvény névértékét visszafizethetik egyösszegben a lejárat végén, egyenletesen a futamideje alatt vagy más egyéb egyedi módon. A kamatot előre meghatározott napon/napokon az aktuális tőketartozás (fennálló névérték) után fizet a kötvény.
Kamatadó: a kötvény által fizetett kamatok után fizetendő adó mértéke alapesetben 15%, mely a kötvény meghatározott feltételei szerint csökkenthető, sőt akár adómentesség is elérhető.
Kötvények csoportosítása kibocsátó alapján
A kötvényeket kibocsátó alapján 3 csoportba oszthatjuk:
- államkötvény
- banki kötvény
- vállalati kötvény
Az államkötvényeket az állam bocsátja ki a költségvetés finanszírozása érdekében. Az említett három típus közül ezek a legkevésbé kockázatosak, ezek jelentik a legnagyobb biztonságot, ugyanis mögöttük az állam áll. Ezzel szemben a vállalati kötvények bírnak a legnagyobb kockázattal, míg az banki kötvények kockázatosságukat tekintve a vállalati és az államkötvények között helyezkednek el.
Kötvény kockázata
A kötvény előnye, hogy a többi értékpapírral szemben kifizetési elsőbbséget élveznek. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha például egy kötvényt és részvényt is kibocsátó vállalat csődbe megy, akkor a kötvényeseit előbb fizeti ki, és csak a fennmaradó összegből kerül sor a részvényesek kifizetésére. Ebből adódóan a kötvények alacsonyabb kockázatot testesítenek meg, mint a részvények, ami egyúttal alacsonyabb hozammal is párosul.
Kötvény esedékességének napja
A kötvény kamatfizetéseinek napja. A kamatfizetésre előre meghatározott napokon kerül sor a terméktájékoztatóban meghatározottak szerint.
A kötvény árfolyama
A kötvény piaci ára, vagyis az a pénz, amit a vevő kap abban az esetben, ha eladja kötvényét. A kötvény bruttó árfolyamát névértékének %-ában fejezik ki (például, ha egy 1000 Ft névértékű kötvény bruttó árfolyama 99,2%, akkor a kötvény pénzben kifejezett piaci értéke 992 Ft). A kötvény futamideje alatt törleszti a tőkét, illetve a kamatot meghatározott konstrukció szerint. A kötvények pénzáramlásai így a kamat- és tőketörlesztésből származnak. A kötvény bruttó árfolyamát a pénzáramlásai jelenértékének összegeként határozhatjuk meg (jelenérték: mennyi 1 jövőbeli Ft értéke ma, vagyis mennyi pénzt helyezzek el ma, ahhoz hogy a jövő egy meghatározott pillanatában 1 Ft-ot érjen). A kötvény nettó árfolyama a bruttó árfolyam és az utolsó kamatfizetés óta lineárisan felhalmozott kamatok különbsége. Ebből következik, hogy a kötvény és bruttó és nettó árfolyama közvetlenül a kamatfizetést követően egyezik meg.
Kötvény futamideje
A kötvény kibocsátása és lejárata közötti időtartam. A kötvény futamideje alatt fizeti vissza a teljes névértékét, valamint a kamatokat. A kötvény törlesztési konstrukciója és futamideje alapvetően meghatározzák a pénzáramlásokat, ezáltal a kötvény piaci értékét (bruttó árfolyamát). Előfordulhat, hogy a kötvény lejárata előtt szeretnénk hozzájutni a befektetett pénzünkhöz, akkor azt a legtöbb esetben csak veszteséggel tudjuk eladni (névérték alatt tudjuk eladni a kötvényeinket, nem vagy csak részlegesen kapjuk meg a felhalmozott kamatokat). Ezzel szemben előfordulhat az is, hogy bizonyos időszakokban a lejárat előtt is veszteség nélkül tudjuk eladni a kötvényeinket, sőt még a felhalmozott kamatokat sem veszítjük el. (Erre példa a Magyar Állampapír Plusz, mely esetén a kamatfizetéseket követő 5 munkanapban nettó 100%-os árfolyamon van lehetőség az állampapír eladásra). A kötvények visszaválthatóságát a terméktájékoztató részletesen szabályozza.
Speciális kötvények
Átváltható kötvény: a kötvény birtokosa előre meghatározott időpont(ok)ban, meghatározott átváltási arány mellett a kibocsátó részvényeire válthatja át a kötvényeit.
Visszaváltható kötvény: a kötvény birtokosa előre meghatározott időszakban, megadott áron visszaválthatja kötvényeit a kibocsátónál.
Visszahívható kötvény: a kötvény kibocsátója előre meghatározott időszakban megadott áron visszavásárolhatja a kötvényeit.
Állampapír: az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapírok vásárlása során az állam számára nyújtunk hitelt, melyet költségvetésének finanszírozására fordít.
Valami nem érthető?
A Bankmonitor pénzügyi szakértői megválaszolják kérdéseid!