Általános fogalmak

A Bankmonitor Jobb Tudni wikiből

Kamat

A pénz időértéke. A kamat az a pénzmennyiség, amelyet, azért kapunk mert pénzünket más számára kölcsönadtuk. A kamat mértékét a kamatláb határozza meg %-os formában, melynek nagysága, vagy meghatározásának módja előre ismert.

Kamattípusok:

  • fix kamatozás: a kamat nagysága a futamidő elején rögzített, és a lejáratig nem változik. Ebben az esetben nincsen kamatkockázat.
  • változó kamatozás: a kamat konkrét értéke a futamidő elején nem ismert, csupán kiszámításának a képlete (kamat=kamatbázis+kamatfelár). A kamat nagysága egy referenciaértéktől függ (pl. infláció, BUBOR, rövid lejáratú állampapírok átlaghozama) függ. Mivel a kamat szintje a futamidő során változik, így annak kedvezőtlen alakulása által kamatkockázatnak vagyunk kitéve.

Kamatlábkockázat

Olyan kockázat, mely a kamat szintjének kedvezőtlen megváltozásából ered. Kamatkockázat a változó kamatozású termékek esetében van jelen, fix esetén nincs ilyen jellegű kockázat. A változó kamatozás ugyanis befolyásolja az általunk kapott, illetve fizetendő kamatok mértékét is. Ennek kedvezőtlen irányba való elmozdulása pedig komoly anyagi terhet is jelenthet. Például változó kamatú lakáshitel esetében a kamat emelkedése jelentősen növelheti a fizetendő törlesztőrészlet nagyságát. Változó kamatozású állampapír vétele esetén a kamatok csökkenése által pedig alacsonyabb hozamra tehetünk szert.

Változó kamatozás esetén a kamat szintje függhet többek között az inflációtól, egy referenciakamattól (pl. BUBOR) vagy a rövid állampapírok átlaghozamától.

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamata, mely alapvetően meghatározza az aktuális kamatkörnyezetet, így a teljes gazdaságra hatással van. Az alapkamat szintje meghatározza, hogy a kereskedelmi bankok milyen kamat mellett tudnak betétet elhelyezni jegybanknál. A jegybank számára az alapkamat változtatása elsődleges eszköz a monetáris célok (pl. inflációs célkövetés) teljesítése, a pénzügyi szféra, illetve a gazdaság szabályozása szempontjából.

A jegybanki alapkamat szintje Magyarországon 2016. május 25. óta 0,9%. A kamat szintjének meghatározásáról a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa dönt.

Jegybanki alapkamat hatása a gazdaságra

Az alapkamat csökkenése olcsóbb hiteleket eredményez, mely által élénkül a lakossági és vállalati hitelezés. A megnövekedett hitelezéssel párhuzamosan nő a lakossági fogyasztás, a vállalatok beruházási szintje, összességében megnő a gazdasági szereplők aggregált kereslete. Emellett az alacsony kamatok a pénz költésére, illetve különböző befektetésekre (pl. részvényvásárlás, ingatlanbefektetés) ösztönöznek, hiszen ha alacsony kamatok mellett állni hagyjuk pénzünket, akkor az csak veszít az értékéből (kevesebb kamatot kapunk betétünk után, mint amennyi a bankolás költsége). A megnövekedett kereslet és a gazdasági fellendülés következtében az árak nőni fognak, mely az infláció mértékének növekedését idézi elő.

Másrészről az alapkamat növelése végső soron csökkenti az infláció mértékét, ugyanis ekkor a magasabb kamatok a pénz megtartására ösztönöznek (a kockázatmentes hozam megemelkedése által). Magas kamatok mellett ugyanis könnyen fektethetjük be pénzünket biztonságos eszközökbe, komoly kockázat vállalása nélkül úgy, hogy az számottevően gyarapodik. Emellett a megemelkedett kamatterhek visszafogják a hitelezési aktivitást, ezáltal a fogyasztást és a beruházási szintet, összességében a gazdasági szereplők aggregált keresletét. A csökkenő kereslet az árak csökkenéséhez, ezáltal az infláció szintjének mérséklődéséhez vezet.

Hozam

Az egységnyi befektetett tőkére jutó megtérülés %-os formában kifejezett értéke, amely megmutatja a befektetés relatív értékváltozását egy adott időszak alatt.

Hozamot többnyire az árfolyamnyereségből (pl. részvények), illetve kamatokból (pl. kötvények) érhetünk el, de a hozamot növeli minden egyéb beáramló pénzmozgás is (pl.: osztalék, támogatás).

Elvárt hozam

Az azonos kockázatú és futamidejű befektetéseken elérhető hozam, mely tükrözi a befektetők preferenciáit.

Kockázat

Akkor beszélünk kockázatól, ha egy jövőbeli esemény bizonyos valószínűséggel következik be. Ez azt jelenti, hogy meghatározható az, hogy a lehetséges kimenetek mekkora valószínűséggel következnek be, azaz kockázat vállalása esetén tudatában vagyunk annak, hogy milyen események következnek be, és a bekövetkezés valószínűsége számszerűsíthető is (pl. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a befektetésem szempontjából kedvezőtlen kimenet (negatív hozam) következik be?).

Ezzel szemben bizonytalanság esetén nem mérhető az események bekövetkezésének valószínűsége, a lehetséges kimenetelek valószínűsége meghatározhatatlan. Ez különbözteti meg egymástól a kockázatot és a bizonytalanságot.

Pénzügyekben a kockázat értékét a hozamok szórása alapján határozhatjuk meg. Minél nagyobb egy pénzügyi termék hozamingadozása (minél gyakrabban és erőteljesebben változik az árfolyam), annál kockázatosabb a termékbe történő befektetés.

Kockázati típusok alapján a befektetők 4 csoportját különböztetjük meg:

  • kockázatkerülő: két azonos kockázatú befektetés közül azt választja, amelyiknek nagyobb a várható hozama
  • kockázatsemleges: csak a várható hozam szintje alapján dönt, a kockázat mértéke nem befolyásoló tényező
  • kockázatkedvelő: két azonos várható hozamú befektetés közül azt választja, amelyiknek nagyobb a kockázata
  • kockázatelutasító: szélsőségesen elutasítja bármilyen mértékű kockázat vállalását

Infláció

A pénz romlása, az árszínvonal tartós emelkedése. Az infláció megmutatja, hogy az előző év azonos időszakához képest átlagosan hány %-kal változtak az árak, azaz mennyi volt az árszínvonal éves növekedésének mértéke.

Az inflációt üteme alapján 3 csoportba tudjuk sorolni:

  • lassú infláció: az infláció mértéke éves szinten néhány %-os, nem tapasztalható az árak hirtelen változása
  • vágtató infláció: ez esetben az árszínvonal emelkedése éves szinten már két számjeggyel fejezhető ki, az árak hirtelen nőnek, a pénz gyorsan értéktelenedik
  • hiperinfláció: a pénz szélsőséges romlása. Ezesetben az infláció szintje havi szinten vesz fel két, akár három számjegyű értéket is. Hiperinfláció során a pénz teljesen elértéktelenedik, az árak akár naponta is a kétszeresére nőhetnek. Hiperinfláció tekintetében Magyarország rekordernek számít, ugyanis nálunk volt a legnagyobb az árszínvonal emelkedésének üteme 1946-ban. Ekkor került kibocsátásra (forgalomba viszont már nem) az egymilliárd bilpengős (10^21) bankjegy. Az árak növekedése olyan gyors volt, hogy a lakosság 15 óránként szembesült azzal, hogy az árak a duplájára nőttek.

Fogyasztói árindex

Az infláció mértékének számszerűsítésére a fogyasztói árindex szolgál. Az árindex értékének meghatározásához egy úgynevezett inflációs kosarat alkalmaznak, mely magába foglalja az élelmiszereket; szeszes italokat, dohányárut; ruházkodási cikkeket; tartós fogyasztási cikkeket; háztartási energiát; egyéb cikkeket, üzemanyagokat, illetve a szolgáltatásokat. Az árindexet az egyes termékcsoportok árindexének súlyozott átlagaként számolják, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az egyes csoportokhoz rendelt súly reprezentálja a lakosság mindekori fogyasztását.

A fogyasztói árindex értékét, ezáltal az infláció alakulását a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) havonta publikálja. Abban az esetben, ha infláció negatív mértékű, vagyis a pénz erősödik (az árszínvonal csökken), akkor deflációról beszélünk.

Inflációs célkövetés

Az inflációs célkövetés célja az infláció mértékének alacsony szinten tartása, ezáltal az árstabilitás elérése. Az inflációs célkövetést alkalmazó jegybankok egy inflációs célt tűznek ki maguk elé, és céljuk a célkövetés teljesítése. A Magyar Nemzeti Bank 2005. augusztus óta 3%-os célértékét tűzött ki, amely 2015. március óta ±1%-os toleranciasávban mozoghat.

Inflacio.jpg

Likviditás

Pénzügyi termékek likviditása alapján megkülönböztetünk likvid és illikvid eszközöket.

Egy pénzügyi terméket likvidnek nevezünk, ha gyorsan pénzzé tehető, vagyis gyorsan el tudjuk adni, piaci vagy ahhoz nagyon közeli áron. Likvid piacon nagy forgalmat bonyolítanak le, sok befektető találkozik egymással, így a tranzakcióra rövid időn belül, piaci áron sor kerülhet.

Az illikvid pénzügyi termékekkel való kereskedésnél problémát jelent, hogy alacsony forgalmat bonyolítanak le, így hosszú időbe telhet, míg ténylegesen gazdát cserélnek. Ha pedig minél előbb el szeretnénk adni a terméket, akkor nagy valószínűséggel csak jóval a tényleges piaci értéke alatt tudjuk ezt megtenni.

Portfólió

A portfólió egy befektető által birtokolt pénzügyi termékek együttese, egy eszközkosár.

A portfóliók előnye, hogy a bennük levő eszközök sokfélesége által csökkenthető a hozamingadozások mértéke, megoszlik a kockázat, javul a befektetés. Ugyan a több eszközbe történő befektetés által csökkenthető a kockázat, magának a portfóliónak a kockázatát alapvetően meghatározza a benne levő eszközök kockázata. Egy portfólió kockázata az óvatos besorolástól a jelentős kockázatúig terjedhet. Minél nagyobb egy portfólió kockázata, annál hosszabb tartási idővel érdemes számolni az esetében, vagyis ezek jellemzően hosszú távú megtakarítások.

A portfóliót magunk is összeállíthatjuk, és kezelhetjük azt, azonban szakértő kezekre is bízhatjuk. Portfóliókezeléssel az értékpapír-kereskedők, befektetési társaságok és bankok foglalkoznak, akik a mi megbízásunknak megfelelően kezelik a rendelkezésükre bocsátott pénzt, és közben folyamatosan tájékoztatnak a megkötött ügyletekről, a befektetések eredményességéről.

Valami nem érthető?

A Bankmonitor pénzügyi szakértői megválaszolják kérdéseid!