Befektetési alap

A Bankmonitor Jobb Tudni wikiből

A befektetési alap olyan befektetési lehetőség, mely során több befektetővel együttesen helyezhetjük el pénzünket. Mindez olyan formában valósul meg, hogy az alapkezelők összegyűjtik az egyéni befektetők pénzét, és azt értékpapírok és egyéb eszközök széles körébe fektetik.

Az alapok előnye, hogy a felhalmozott vagyontömeg szakemberek által vannak kezelve, akik potenciálisan képesek magasabb hozamot elérni kiegyensúlyozott kockázatvállalás mellett. Ezáltal egyáltalán nem kell portfóliójnk tervezésével és kezelésével foglalkozni, hanem egy rendkívül egyszerű úton fektethetjük be pénzünket, és azt folyamatosan nyomon tudjuk követni. Befektetési alapot csak az alapkezelő hozhat létre, és kezelheti azt szigorúan meghatározott szabályok szerint.

A befektetők együttes jelenléte miatt a befektetési alapok alacsony költségeket vonnak magukkal, költséghatékonyságot eredményeznek. Az alapban található pénzügyi termékek széles köre mérsékli a kockázati szintet, csökkenti a hozamingadozásokat.

A befektetési alapokat aszerint csoportosíthatjuk alapvetően, hogy milyen eszközbe fektetik az alapban összegyűlt pénzösszeget.

Ezen eszközök lehetnek:

A befektetési alapok kockázatát a befektetési alap portfóliójának tartalma határozza meg. Legbiztonságosabbak a pénzpiaci (éven belüli befektetések: bankbetét, állampapír) és kötvényalapok, majd az ingatlan és vegyes alapok után a részvényalapok és a származtatott alapok bizonyulnak a legkockázatosabbnak. Egy alapba történő befektetés során úgy tudunk hozamot elérni, hogy az általunk birtokolt befektetési jegyeket drágábban adjuk el, mint amennyiért vettük őket.

A befektetési alap kibocsátása alapján lehet:

  • Nyilvános: bárki vásárolhat az alap befektetési jegyeiből
  • Zártkörű: személyek egy meghatározott csoportja vásárolhat csak az alap befektetési jegyeiből

A befektetési alap futamideje alapján lehet:

  • Nyíltvégű: nyílt végű alapok esetében a befektetési jegyek bármikor vásárolhatók és visszaválthatók, az alap futamideje határozatlan
  • Zártvégű: zárt végű alapok esetében a befektetési jegyek csak a futamidő végén (az alap megszűnésével) válthatók vissza, illetve a befektetési jegyek vételére is csak a jegyzési időszakban van lehetőség

Befektetési jegy

Egy alaphoz befektetési jegyek vásárlásával csatlakozhatunk, mellyel növeljük az alap vagyonát. A befektetési jegyek meghatározzák egy befektető részesedését a teljes állományból. A befektetési jegyek árfolyama az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely megmutatja a befektetési jegyek vétel- és visszavásárlási árát. A befektetési jegyek árfolyama így a nettó eszközérték és a befektetési jegyek számának hányadosaként határozható meg.

Befektetési alaphoz történő csatlakozás esetén úgy tudunk hozamot elérni, hogy az általunk birtokolt befektetési jegyeket drágábban adjuk el, mint amennyiért vettük őket.

Befektetési alap eszközértéke

Egy alap bruttó(!) eszközértéke a befektetési alap vagyonának értékét mutatja meg a benne levő pénzügyi termékek aktuális piaci értéke alapján. A bruttó eszközérték azt az összeget fejezi ki, amennyiért az alap egésze piaci áron értékesíthető lenne. Az eszközértéket az aktuális árfolyam alapján határozzák meg.

A nettó eszközérték az alap portfóliójában szerepló eszközök piaci értéke (vagyis a bruttó eszközérték) csökkentve a portfóliót terhelő költségekkel. A nettó eszközérték kifejezés nevében a nettó szó utal arra, hogy nem foglalja magába az alap működési költségeit. A nettó eszközérték ezáltal oly módon számítható, hogy az alap eszközeinek piaci értékéből kivonjuk az alap működési költségeinek (alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgáló díja, stb.) értékét.

Nyíltvégű befektetési alap

Nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek bármikor vásárolhatók és visszaválthatók. Ennek az az oka, hogy az alapkezelő a befektetési jegyeket folyamatosan forgalmazza, illetve vissza is vásárolja. Nagy előnyük, hogy a visszaváltás bármikor megtörténhet és a befektetett összeg mellett a hozam egészéhez is hozzájutunk. Ezek az alapok határozatlan futamidővel kerülnek megnyitásra, így nem rendelkeznek konkrétan meghatározott lejárattal.

Mivel nincsen futamidejük, így a befektetőn múlik az, hogy mennyire időre helyezi el pénzét. Fontos alapelv ilyenkor, hogy a kockázatosabb befektetések hosszabb tartási időt igényelnek. A nyílt végű alapok ellentéte a zártvégű alap.

Zártvégű befektetési alap

Zártvégű alapok esetén befektetési jegyek vásárlására csak az alap meghirdetését követő jegyzési időszakban van lehetőség. A jegyzési időszak végül nem is kerül sor új jegyek kibocsátására. Ezen típusú alapok meghatározott futamidővel rendelkeznek, és a befektetési jegyek csupán a futamidő végén (az alap megszűnésével egyidejűleg) visszaválthatók.

A befektetési jegyek eladására a futamidő alatt is van lehetőség, bizonyos szerződések vagy tőzsdei kereskedés által. Ekkor viszont várhatóan nem az éppen aktuális árfolyamon, hanem az alatti áron nyílik lehetőségünk a jegyek eladására, így érdemes a befektetett összeget a futamidő végéig az alapban tartani. A zárt végű alapok ellentéte a nyíltvégű alap.

Pénzpiaci alap

Ezen alapok pénzpiaci termékekbe, vagyis maximum egy éves lejárattal rendelkező eszközökbe, jellemzően rövid lejáratú kötvényekbe és bankbetétekbe helyezik el tőkéjüket. A pénzpiaci alapok, mint ahogyan a pénzpiaci eszközök önmagukban is, kifejezetten alacsony kockázatú, rövid futamidejű, biztonságos befektetési formát jelentenek. A pénzpiaci alapok egy részcsoportja a likviditási alap, ami olyan pénzügyi termékekbe fektet, ahol a portfólióban levő eszközök átlagos hátralevő futamideje nem hosszabb 60 napnál.

Kötvényalap

A kötvényalapok kötvényekbe fektetik a tőkéjüket. A kötvényeknek számos típusa létezik, melyek alapján a kötvényalapok is változatosak lehetnek. Azon alapokat, melyek rövid lejáratú kötvényeket (1-3 év futamidő) tartalmaznak rövid kötvényalapnak, a hosszú lejáratú kötvényekbe fektető alapokat (3+ év futamidő) hosszú kötvényalapnak nevezzük, míg a szabad futamidejű kötvényalapok estében nincsen megkötés a kötvények futamidejére vonatkozóan.

A kötvényalapokat az is alapvetően megkülönbözteti, hogy államkötvényekbe, bankkötvényekbe, vállalati kötvényekbe vagy egyéb kötvényekbe fektetnek. A kötvények típusa és futamideje alapvetően meghatározza az alap kockázati szintjét. A kötvényalapok a pénzpiaci alapoknál nagyobb kockázatot testesítenek meg, de egy alacsony, mérsékelt kockázatú befektetési lehetőséget jelentenek. A kötvényalapokon elérhető hozamot a papírok árfolyamváltozása, illetve a felhalmozott kamatok biztosítják.

A kötvényportfólió értékét alapvetően meghatározza az éppen aktuális kamatkörnyezet, melyet a jegybanki alapkamat alakulása nagymértékben meghatároz. A kötvények bruttó árfolyama (piaci értéke) emelkedő kamatok esetén csökken, míg csökkenő kamatok esetén megnő.

Részvényalap

A részvényalapok részvényekbe fektetik tőkéjüket. Az alapok hozamát a részvények árfolyamváltozása, illetve az általuk fizetett osztalék határozza meg. A részvényalapok magas kockázati szintet testesítenek meg, melynek oka a részvényárfolyamok folyamatos változékonysága és ingadozása. A magas kockázati szint ugyanakkor az alapok tekintetében az egyik legmagasabb várható hozamot kínálja, ezért hosszú időtávú (min. 3-5 év) befektetésként érdemes gondolni rájuk.

A részvényalapok esetében gyakori, hogy részvények egy jól meghatározott csoportjába fektetnek. Vannak szektorspecifikus részvényalapok, amelyek egy meghatározott iparág (pl. technológiai, gyógyszeripar, energiaszektor) képviselőinek részvényeit foglalja magába, míg bizonyos részvényalapok kizárólag egy adott ország vagy régió részvényeiből vásárolnak.

Árupiaci alap

Az árupiaci alap árupiaci termékekbe, mint energiaforrások (olaj, földgáz), nyersanyagok (arany, ezüst) vagy mezőgazdasági cikkek (szója, kakaó, búza, kukorica) fektet. Az árucikkek tényleges adásvétele nem történik meg, a termék ténylegesen nem cserél gazdát, csupán pénzügyi elszámolásra kerül sor. Az alap teljesítményét az adott árucikk árfolyamváltozása határozza meg.

Vegyes befektetési alap

A vegyes alapok pénzügyi termékek széles körébe fektetik tőkéjüket. Ezen alapok egyszerre helyezhetik a befektetett pénzt pénzpiaci eszközökbe (rövid lejáratú kötvények, bankbetét), pénzpiaci, kötvények és részvények kombinációjába. A több eszközbe történő együttes befektetés következtében mérsékelt kockázati szinttel rendelkeznek, valamint a pénzügyi termékek olcsóbban megvásárolhatók együttesen, mint külön-külön, ami költséghatékonyságot eredményez. Kockázatosságukat alapvetően meghatározza, hogy milyen eszközökben milyen részarányban történt a befektetés. A vegyes alapok kockázatosságát tekintve 3 csoportot különbözetünk meg:

  • Vegyes óvatos alap: nagyrészt bankbetétbe, rövid lejáratú kötvényekbe és állampapírokba történő befektetés. Részvénybe történő befektetés nincs, vagy alacsony részaránnyal (maximum 35%) történik. Jellemzően alacsony kockázatú, rövid lejáratú (1-3 év) befektetési forma.
  • Vegyes kiegyensúlyozott alap: a kiegyensúlyozott alapok már nagyobb arányban tartalmaznak kockázatos eszközöket (főként részvényeket), melyek aránya 35-65% között mozog a teljes portfólión belül. A kötvények és pénzpiaci eszközök részaránya lecsökken az óvatos alaphoz képest.
  • Vegyes dinamikus alap: a vegyes alapok közül ebben a kategóriában a legnagyobb a kockázatos eszközök aránya (min. 65%). Főként részvényekbe és hosszú lejáratú kötvényekbe fektet. A rövid lejáratú eszközökbe csak átmenetileg helyez el tőkét.

Ingatlanalap

Az ingatlanalap olyan befektetési alap, amely ingatlanokba fekteti a tőkéjét. (Ideiglenesen azonban egyéb pénzügyi eszközökbe is helyezheti a tőkéjét.) Az ingatlanalap értékét a benne levő ingatlanok piaci értéke határozza meg. Az ingatlanok értéke értékbecsléssel kerül meghatározásra az ingatlanértékelő által. Magas várható hozammal kecsegtetnek, ezáltal hosszú távú befektetést tesznek lehetővé. Az ingatlanalapok kockázatosságának oka, hogy az ingatlanpiac nem annyira likvid, mint az értékpapírpiac. Az ingatlanok értékesítése ugyanis több időt igényel, mint egy értékpapír adásvétele.

Attól függően, hogy mennyi az alapban található építés alatt álló ingatlanok száma, megkülönböztetünk ingatlanforgalmazó és ingatlanfejlesztő alapokat. Ingatlanforgalmazó alapok maximum 30%-ban, míg az ingatlanfejlesztő alapok maximum 60%-ben tartalmaznak építés alatt álló ingatlanokat. Ebből adódóan a fejlesztő alapok magasabb kockázati szinttel bírnak.

Származtatott alap

A származtatott alap derivatív termékekbe fekteti a tőkét. A származékos ügyletek esetében a termék ára egy mögöttes termék vagy szolgáltatás árától függ. Erre példa a határidős ügylet, opciók, csereügylet (swap). A befektetési alapok közül a származtatott alapok a legkockázatosabbak, ezért cserébe a legmagasabb várható hozammal kecsegtetnek. A jelentős hozamingadozások miatt hosszú távra történő befektetés ajánlott.

Alapok alapja

Olyan befektetési alap, mely befektetési alapok kombinációjába fektet. Mivel az alapok alapja egyszerre több befektetési alapba fektet, ezért mérsékeltebb kockázati szint érhető el, mintha külön-külön csatlakoznánk a befektetési alapokhoz. Az alapok alapja akkor bizonyul kitűnő lehetőségnek, ha olyan alapba akarunk befektetni, melye Magyarországról nehezen érhetők el, ugyanis ezen alapok több külföldi és egzotikus alapot is tartalmaznak, melyekhez való hozzáférhetőség korlátozott. Éppen emiatt az alapok viszonylag magas költségeket von magával.

Tőkevédett alap

A tőkevédett alap biztosítja, hogy nem veszíthetem el a befektetett tőkémet, vagyis a futamidő végén biztosan visszafizetik azt. Tehát például, ha 1 millió Forintot fektettem be, akkor a lejáratkori érték nem lehet kevesebb, mint 1 millió Forint. Tőkevédelmet jellemzően zártvégű alapok biztosítanak egy adott időszakra. A tőkevédelem a lejárat napjára érvényes, lejárat előtti visszaváltás esetén nem biztosított. Az alapkezelők a tőkevédelmet úgy biztosítják, hogy a tőkét kockázatmentes, illetve alacsony kockázatú eszközökbe fektetik, mint például állampapír, bankbetét vagy rövid lejáratú kötvény. A tőkevédett alapok a tőkevédelemért cserébe alacsonyabb várható hozamot biztosítanak.

A tőkevédett alapoknak létezik részlegesen tőkevédett változata is. A részlegesen tőkevédett alap biztosítja, hogy a veszteségem nem lehet nagyon egy adott értéknél (pl. a befektetett tőkém maximum 10%-át veszíthetem el).

Abszolút hozamú alap

Az abszolút hozamú alapok lényege, hogy nincs előzetesen meghatározva, hogy milyen pénzügyi termékbe, illetve azok együttesébe kell befektetni a tőkét, így nincs egy előzetesen kidolgozott befektetői stratégia. Az alapkezelő célja, hogy az aktuális piaci trendek figyelembevétele mellett érjen el a kockázatmentesnél nagyobb hozamot. Ehhez pénzügyi termékek széles körébe fektet be úgy, hogy mind emelkedő, mind negatív piacon pozitív hozamot érhessen el. Mindez folyamatos portfoliókezelést igényel, ugyanis az alapkezelők folyamatosan alakítják a portfólió összetételét, illetve a bennük levő eszközök részarányát.

Valami nem érthető?

A Bankmonitor pénzügyi szakértői megválaszolják kérdéseid!