Részvény

A Bankmonitor Jobb Tudni wikiből

A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, mely a részvénytársaság tőkéjének egy meghatározott hányadát testesíti meg.

A részvényes a részvény birtoklásával a következő jogokat szerzi meg:

  • Osztalékjog: a társaság adózás utáni eredményéből járó kifizetés, melynek mértékéről az ügyvezetés javaslatát követően a közgyűlés dönt.
  • Maradványértékre szóló jog: a társaság felszámolása esetén a rendelkezésre álló vagyonból való részesedés.
  • Szavazati jogosultság: közgyűlésen való részvétel, vállalati döntésekbe való beleszólás megszerzése.

A részvények 2 nagy csoportját különböztetjük meg:

Részvények legfontosabb jellemzői

Kibocsátó: a részvényt kibocsátó vállalat, mely részvényének megvásárlásával annak tulajdonosává válunk

Névérték: a vállalat tőkéjét testesíti meg. A tulajdoni arányok meghatározására szolgál.

Devizanem: a részvény névértékének pénzneme

Részvény fajtája: törzsrészvény/elsőbbségi részvény

Osztalékfizetési időpontok: vállalati kultúrától függ, hogy az év mely szakaszában történik az osztalék kifizetése, (ha a vállalat fizet osztalékot) közleményben adnak a részvényesek számára tájékoztatást.

Részvényárfolyam

A részvényárfolyam a részvény aktuális piaci értékét tükrözi, ez az az ár, amin az értékpapír adás-vétele megtörténhet. A részvények árfolyamát a vállalatról érkező hírek, információk alapvetően mozgatják, így a részvény árfolyama jól tükrözi kibocsátójának teljesítményét.

Tőzsdei kereskedés során, ha arra számítunk, hogy egy részvény árfolyama emelkedni fog, akkor vételi (long) pozíció nyitása szükséges, amennyiben pedig a részvényárfolyam esését várjuk, akkor eladási (short) pozíciót kell nyitnunk. A részvényekkel való kereskedés, így a részvényárfolyamok mozgása a tőzsdék által meghatározott kereskedési időszakban történik.

A részvényárfolyamok alakulásáról tőzsdei kereskedési platformokon, valamint gazdasági és tőzsdei kereskedési portálokon tájékozódhatunk. A magyar részvények árfolyamainak (illetve egyéb értékpapírok árának) alakulásáról a Budapesti Értéktőzsde honlapja ad teljes körű tájékoztatást.

Részvény névértéke

A vállalat tőkéjét testesíti meg (így a névérték egy fix, kibocsátó által meghatározott érték). A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat jegyzett tőkéje.

Törzsrészvény

A törzsrészvény a legnagyobb volumenben kibocsátott, alapértelmezett, hagyományos értelemben vett részvény, amely nem biztosít semmilyen többletet, illetve elsőbbségi jogot a tulajdonosának, ugyanakkor minden alapvető jogot (szavazati jog, maradványértékre való jogosultság, osztalékjog) magába foglal. Nem kamatozik, nem váltható vissza, tőzsdén kereskedhető.

Elsőbbségi részvény

A részvényes előnyt (elsőbbséget) szerez a részvény birtoklása által megszerzett valamely jog esetében. Főbb típusai: szavazatelsőbbségi, osztalékelsőbbségi, likvidációs elsőbbségi részvény.

Szavazatelsőbbségi részvény

Birtokosa számára magasabb szavazati jogot vagy vétójogot biztosít.

Osztalékelsőbbségi részvény

A részvény tulajdonosa elsőbbséget élvez az osztalék kifizetésének tekintetében. Amíg az ilyen részvények tulajdonosai nem kapták meg teljes mértékben a nekik járó osztalékot, addig a többieknek nem lehet fizetni. A törzsrészvényhez képest általában magasabb osztalékot fizet.

Likvidációs elsőbbségi részvény

A társaság felszámolása esetén az ilyen részvények tulajdonosai előbb részesülnek a felosztandó vagyonból.

Osztalék

A vállalat által a részvényesek részére kifizetett összeg. Az osztalék kifizetésére az adózott eredményből kerül sor, így akkor fizetik, ha a vállalat nyereséges volt. Az osztalék összege részvényenként értendő. Az osztalék kifizetése leggyakrabban készpénzben történik, ugyanakkor lehetőség van úgynevezett osztalékrészvények formájában történő kifizetésre is, mikor a vállalat részvényeit adja osztalékként. Az osztalékfizetés azonban nem kötelező, az adózott eredményt a vállalatok akár teljese egészében újra befektethetik, visszaforgathatják a működésükbe.

Osztalékfizetés tekintetében fontos mutató az osztalékhozam, amely az egy részvényre jutó osztalék és a részvények piaci árának hányadosaképpen határozható meg. Például, ha egy 1000 Ft piaci értékű részvény részvényenként 50 Ft osztalékot fizet, akkor az osztalékhozama 50/1000=5%.

A vállalati kultúrától függ, hogy az év mely szakaszában, és egy évben hány alkalommal történik az osztalék kifizetése, de a vállalatok minden esetben közleményt adnak ki részvényeseik tájékoztatására. Fontos, hogy a legtöbb esetben az osztalékfizetés előtt 7 munkanappal szükséges az adott vállalat részvényét birtokolnunk, ha osztalékot is szeretnénk kapni a vásárolt részvények után.

Esedékesség

Tőzsde ügyletek esetén esedékesség szerint megkülönböztetünk azonnali és határidős ügyleteket.

Azonnali ügylet: a teljesítés üzlet megkötésének pillanatától néhány napon (jellemzően 2-5 nap) belül megtörténik. A szerződéskötésben érintett termék ez idő alatt cserél gazdát, illetve megtörténik az eladó ellentételezése is a vevő részéről.

Határidős ügylet: Egy jövőbeli időpontban, előre rögzített napon, áron, mennyiségben és minőségben történő adásvétel. A teljesítés tehát a jövőben történik meg, az ügyletet viszont a jelenben kötik meg a felek.

Tőzsde

A tőzsde egy központosított és szigorúan szabályozott piac, ami a pénzügyi termékek adás-vételének helyszínéül szolgál. Tőzsdék esetében 2 fő típust különböztethetünk meg: árutőzsde és értéktőzsde.

Árutőzsde

A különböző árukkal történő kereskedés helyszíne. Itt folyik az energiahordozókkal (földgáz, olaj), mezőgazdasági termékekkel (szója, kukorica, búza, gyapot, kakaó, rizs, kávé) és nyersanyagokkal (arany, ezüst, való kereskedés.

Értéktőzsde

Az értéktőzsde a devizákkal és értékpapírokkal történő kereskedés helyszíne. Ennek megfelelően különböztetünk meg devizatőzsdét, illetve értékpapírtőzsdét.

Tőzsdeindex

Minden tőzsde egy hivatalos tőzsdeindexszel rendelkezik, amely az adott tőzsdén levő vállalatok részvényeinek átlagos árváltozását, teljesítményének alakulását mutatja. Például a Budapesti Értéktőzsde hivatalos tőzsdeindexe a BUX index.

Budapesti Értéktőzsde

A BÉT a magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye. A Budapesti Értéktőzsde a piaci kapitalizáció és likviditás alapján a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában.

A Budapesti Értéktőzsdében a Magyar Nemzeti Bank 61%-os részesedéssel rendelkezik, ezzel pedig a BÉT minősített többségi tulajdonosa.

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos tőzsdeindexe a BUX, amely a tőzsdén levő legnagyobb kapitalizációjú (értékű) részvényeinek indexe, míg a BUMIX a kis és közepes kapitalizációjú vállalatok indexe. A Tőzsde regionális indexe a CETOP, mely a legnagyobb közép-európai vállalatok teljesítményét tükrözi.

Részvények kategóriarendszere

A BÉT-en a részvényeket három különböző kategóriába lehet besorolni: Prémium, Standard és T kategória. 2019. január 1-től a részvények bevezetése csak a Prémium vagy Standard kategóriába, valamint az Xtend piacra történik. T-kategóriába történő bevezetés a továbbiakban nem lehetséges, de a már besorolt kibocsátók továbbra is maradhatnak ezen belül. Az Xtend piac a közepes méretű vállalkozások növekedési terveit támogatja.

Prémium részvénykategória

A Prémium kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak.

Prémium kategóriás részvények (2019. június): Alteo, Appennin, BIF, CIG Pannonia, DunaHouse, Graphisoft, Konzum Magyar Telekom, MasterPlast, MOL, Opus, OTP, PannErgy, Rába, Richter, Takarék, Waberer’s, Zwack Unicum.

Standard részvénykategória

A közepes és kis kapitalizációjú cégek részvényei tartoznak ebbe a kategóriába.

Standard kategóriás részvények (2019. június): 4iG, AKKO Invest, AutoWallis, Csepel Holding, ELMŰ, ENEFI, EST MEDIA, Forrás „A” és „B” sorozatú részvények, Kartonpack, NORDTELEKOM, NUTEX, OTT1, SET GROUP.

T kategória

A Tőzsde a T kategóriára vonatkozóan a szabályozott piacra való bevezetés törvényi feltételein túlmenően nem támaszt egyéb követelményeket.

T-kategóriás részvények (2019. június): Finex Nyrt. „B” sorozatú törzsrészvény, Finext részvény, FuturAqua, Kulcs-Soft, Őrmester.

Xtend piac

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2017-ben induló piaca, az Xtend a közepes méretű vállalkozások növekedési terveit támogatja.

A 2018 első negyedévében a Nemzeti Fejlesztési Tőkealap magánbefektetőkkel közösen olyan vállalkozások részére nyújt tőkét, melyek vállalják a megjelenést a BÉT Xtend piacán, továbbá a felkészülést a tőzsdei részvénykibocsátásra. Az Xtend piacon jelenlevő vállalatok adókedvezményhez, megnövekedett befektetői bizalomhoz, szélesebb befektetői körhöz és komoly növekedési potenciálhoz juthatnak.

A hazai kkv-szektor finanszírozása nagymértékben függ a hazai bankrendszertől. A nyilvános működés lehetővé teszi a kkv-szektor szereplői számára a tőkeági forrásbevonást. A BÉT Xtend segítséget nyújt ahhoz, hogy a vállalat egy szórtabb befektetői szerkezetet építsen ki, és a tulajdonosi irányítást csak az általa meghatározott mértékben adja át az új befektetőknek.

Xtend piac (2019. június): CyBERG Corp. Nyrt. Törzsrészvény, MEGAKRÁN részvény.

BUX index

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos tőzsdeindexe. Az index a tőzsde legfontosabb (legnagyobb kapitalizációjú) részvényeinek az átlagos árváltozását mutatja, ezzel pedig átfogó képet ad a tőzsde, a legjelentősebb magyar értékpapírok teljesítményének alakulásáról.

Az index értékét az indexkosárban található részvények piaci értékkel súlyozott átlagaként lehet számszerűsíteni. Az indexkosárban jelenleg 15 részvény található, melyek száma 12 és 25 között mozoghat. Az indexkosárban szereplő részvényeket és azok súlyozását évente kétszer vizsgálják felül. Az index mértékegysége a pont.

Az index értékét 1991. január 2-án 1000 pontos értékén rögzítették, ezt követően folyamatosan számítják.

A BUX index egyben kereskedhető is határidős és opciós ügyletek által, melyek a származékos piacon érhetők el.

Bux.JPG

Valami nem érthető?

A Bankmonitor pénzügyi szakértői megválaszolják kérdéseid!